A szabad levegőn való mozgás által olyan fiziológiás folyamatok indulnak, melyek oldják a feszültséget, segítenek abban, hogy oldottan beszélj magadról, és önmagukban is enyhítik a stresszt.

A séta ritmikus mozgása és a környezet periférikus észlelésének tudatosítása segítik a beszélgetést, a körülöttünk lévő terméset asszociációs teret nyújt.

Amíg magadról beszélsz, én időről időre arra kérlek, figyelj kifelé, és mondd el, mit látsz. Ez támogatja az ún. analógiás gondolkodásmódot, amiben a kreativitás megnő, így a természet formái jelentéssel telnek meg és támogatják a rátekintést saját életed témáira.

A beszélgetésben hárman veszünk részt: Te, én és a körülöttünk lévő Természet.hreiben.